Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A törvénykezésnek tehát “itt ejtették szerét”, így a területet Szernek nevezték el. Szer településről a kora középkorból szinte semmit nem tudunk, de a település „erejét” mutatja, hogy monostora már Szent István korában megépülhetett, 1318-ban pedig itt volt Károly Róbert király tartózkodási helye. A falu a török pusztítások miatt azonban az 1600-as évektől teljesen elnéptelenedett. Innentől kezdve nevezték Puszta Szernek. A honfoglalásban játszott legendás szerepének az emléke is feledésbe merült. Csak 1896-ban, a honfoglalás 1000. évfordulójára készülődve irányult újra nagyobb figyelem az ősi területre. Kallós Ede, szobrász és Berczik Gyula, építész készíthette el az Árpád emlékművet, amellyel az első „országgyűlés” emlékének tisztelegtek. 

Ha érkezésünkkor az ezredéves emlékmű mégsem idézte volna fel számunkra a nemzet történetének első pillanatait, térjünk be a Rotundába. Itt őrzik ugyanis hazánk legérdekesebb festményét, amely garantáltan visszarepít minket az időben. A magyarok bejövetele című festmény, a Feszty-körkép, a maga 120 méteres hosszával, 15 méteres magasságával a mai napig a legnagyobb festménye Magyarországnak. Feszty Árpád 1894-re készült el a monumentális alkotással, amelynek érdekessége az, hogy a körben kifeszített kép háromdimenziós hatást keltve mutatja be a honfoglalás pillanatát: amint Árpád vezetésével a magyar törzsek átlépik a Kárpát-medence határát a Vereckei-hágónál. Térbeliségét erősíti, hogy a festmény előtt műteret alakítottak ki, ezért úgy érezhetjük, mintha valós térben zajlana a jelenet. Garantált időutazás 896-ba! A látszat persze csal: Árpád vezér vonásaiban a festő saját arcvonásait fedezhetjük fel. A körképet eredetileg Budapesten állították ki, majd száz évvel később, 1995-ben került Ópusztaszerre, miután lengyel restaurátorok gyönyörűen újjávarázsolták azt.  

A Rotunda épülete számos további időutazásra kínál lehetőséget számunkra. Ha a Promenádot választjuk, a 19-20. század fordulójának kis- és nagyvárosi világába utazhatunk vissza, de van még honfoglalás-kori és középkori célállomás is. Ha viszont a 10. századi Szer település iránt érdeklődünk, ide is elutazhatunk, meglesve az ott lakók mindennapjait.
És mi történik akkor, ha annyira megtetszett nekünk ez a többszáz éves időutazás, hogy legszívesebben itt is ragadnánk? A Nomád park erre is lehetőséget kínál. A múzeumpedagógiai foglalkozások során megismerkedhetünk az autentikus jurtával, a nemezelés vagy éppen az íjászat fortélyaival. A foglalkozások nem csak gyerekeknek szólnak! 

A mai Nemzeti Történeti Emlékpark területén az 1970-es években kezdődött el az a szakszerű régészeti ásatás, amely lényegében napjainkig tart, és amely felszínre hozta az Alföld egyik leggazdagabb, és Kárpát-medencei viszonylatban is az egyik legegyedibb, legjelentősebb nemzetségi monostorának maradványait. A feltárások során megtalálták a templom körüli temetőt is, annak 961 sírjával. Napvilágra került egy harangöntő gödör, ami a maga nemében páratlan a magyarországi régészeti leletek sorában. Itt maradt meg ugyanis a legépebben az az öntőforma, amelynek segítségével újraönthették az egykori monostor középkori harangját. 

A feltárásokkal párhuzamosan elkészült a Skanzen is, ami egy elképzelt dél-alföldi falu és mezőváros hangulatát idézi meg tökéletes hitelességgel. A népi lakóházak, a mezővárosi községháza, az ipari épületek és műhelyek között járva az 1800-as évek alföldi világába tehetünk egy izgalmas időutazást.